Az elmúlt időszakban többször hallhattunk az Európai Uniós pénzek felelőtlen felhasználásával kapcsolatos groteszk, gyakran örkényi magaslatokat (vagy mélységeket) elérő megoldásokról. Nemrégiben az Átlátszó is csokorba szedte a legszükségtelenebb projekteket ( https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/05/talajkilatotol-lombkoronaig-keressuk-a-leghulyebb-unios-penzfelhasznalast/), és a Második Reformkor is bejelentette (https://youtu.be/FpsQhm6ZUsE) a pénzfelhasználás világos és sötét oldalát bemutató vándorkiállítását.
Az ember ezen projekteket hallva nehezen állja meg nevetés vagy indulatok nélkül, kinek vérmérséklete és hangulata szerint. Azonban a forrásfelhasználással kapcsolatban nem állhatunk meg ennyinél.
Állandóvá vált kérdés ma Magyarországon, hogy a kormánypárttal, vagy annak döntésével kapcsolatos reakciók, cselekvések változtatnak-e bármit az életünkön. „Mi következik ebből?” Öncélú önpromócióról van szó, amivel egy szervezet hirdetheti magát a youtube-on? Lehet gerjeszteni az indulatokat, további O1G-zésbe tolva a hazai közéletet, felvéve a kesztyűt a permanens polgárháborús kultúrharc során?
Erre van elég szereplő a hazai közéletben, teljesen felesleges lenne ezeket a köröket újból megfutni. Azonban a vándorkiállítás olyan üzenetet hordoz magában, ami túlmutat önmagán. A Második Reformkor az első reformkorra akarja felhívni a figyelmet, és nem önmagára. Hiszen ami történelmünk egyik legszebb korszakára jellemző volt, az a polgári felelős gazdálkodás. És mi is az?
A polgári felelős gazdálkodás a fenntartható fejlődés alapvető pillére, amely a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság egyensúlyának megteremtésére törekszik. Az európai uniós finanszírozások felelőtlen felhasználása azonban sajnos jellemző a kontinens számos országában, és súlyos következményekkel járhat a gazdaságra és a társadalomra nézve.
Magyarország a 19. század második felétől kezdve átélt egy olyan időszakot, amelyben a gazdasági fejlődés és a modernizáció elérése érdekében a polgárok erőfeszítéseket tettek a társadalmi felelősségvállalás terén. Ebben az időszakban az ország gazdasága és társadalma még nagyon lemaradt a Nyugat-Európában tapasztalható fejlődéstől. Az európai forradalmak idején Magyarországon is elkezdődött a modernizáció és a gazdasági fejlődés folyamata, amelynek alapját a polgári reformok tették le.
A polgári felelős gazdálkodás gyakorlása a 19. század második felében Magyarországon az elsődleges célok közé tartozott. Az ország akkoriban számos olyan intézkedést hozott, amelyek a gazdaság modernizációját és a polgári felelősségvállalást erősítették. Például a kötelező iskoláztatás bevezetése, a bankrendszer kiépítése és az iparosodás támogatása mind azon intézkedések közé tartoznak, amelyek a polgári felelős gazdálkodást szolgálták.
A Második Reformkor szerint az ország gazdaságának stabilizálása és a fenntartható fejlődés érdekében újfent szükség van a felelős gazdálkodásra. Ez magában foglalja az államháztartási hiány csökkentését, a központi költségvetés átláthatóságának növelését, a közbeszerzési rendszer javítását és a korrupció elleni küzdelmet.
Az uniós források hatékony és felelős felhasználása szintén prioritást kell, hogy élvezzen Magyarországon. A Második Reformkor szerint a mindenkori kormány felelőssége, hogy javítsa az uniós források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét, és biztosítsa, hogy azok az általános gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez járuljanak hozzá.
Az uniós források felelős felhasználása érdekében még számos intézkedést kell meghozni. Az átláthatóság és a számonkérhetőség növelése, az államháztartási fegyelem megerősítése és az állami szervezetek felelősségének növelése mind fontosak ezen a területen.
Összefoglalva, a polgári felelős gazdálkodás alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi stabilitás fenntartása szempontjából. Ebből következően, az uniós források hatékony és felelős felhasználása kulcsfontosságú az európai gazdaság fenntartható növekedésének és jólétének biztosítása érdekében. A reformkori Magyarország pozitív példái mutatják, hogy a polgári felelős gazdálkodás elvei hatékonyan alkalmazhatóak és számos előnnyel járnak a gazdaság és a társadalom számára.
Ez az üzenet több, mint egy elérhetetlen álom. A kiállítás pozitív példákat is hoz, jelezve, hogy nincs minden veszve, az uniós pénzeket fel lehet értelmes módon is használni. Azonban, amilyen az igény, olyan lesz a végeredmény. Ahhoz, hogy ezekből a pénzekből ne egy újabb kabaré kerüljön finanszírozásra, mi is kellünk. Legyen ez egy olyan minimum, amit pártszínektől függetlenül elvárunk az aktuális kormányzattól. Először vígadva sírjunk, hogy aztán új fejezetet írjunk!