Egyesek szerint ez a demokráciáink jövőjének legnagyobb reménye. De mi is pontosan a tanácskozás, és milyen szerepet játszanak benne a digitális eszközök?
A deliberatív demokrácia mostanában reflektorfénybe került. Miután évtizedekig csak a tudományos tankönyvek lapjain jelent meg a téma, most a legnagyobb hírportálokon, a közösségi médiakampányokban és aktivisták kiáltványaiban is megjelenik. A Szilícium-völgyben egyesek még a mesterséges intelligencia szabályozásának jövőbeni alakításában való felhasználását is szorgalmazzák.
Amikor az emberek a deliberatív demokráciáról beszélnek, sokszor a polgári közgyűlésekre és a mini-nyilvánosság más formáira gondolnak. Ezek kulcsfontosságúak, de csak egy részét képezik egy sokkal nagyobb képnek.
A deliberatív demokrácia egy egész kultúra, amely azon az egyszerű gondolaton alapul, hogy a demokrácia csak akkor működik igazán, ha termékeny vitákat folytatunk egymással, és ha a politikai döntések mögött álló érveket megosztjuk a nyilvánossággal.
Valószínűleg nem a „produktív vita” jut először eszünkbe, ha az internetre gondolunk. Sőt, sokak szerint az internet részben felelős a demokratikus legitimitás jelenlegi válságáért. A közösségi médiaplatformok zaján túl azonban egyre több olyan eszköz létezik, amelyek célja a politikai diskurzus minőségének olyan módon történő javítása, amely az internet előtti korban elképzelhetetlen volt.
Mi az, hogy deliberatív?
A deliberatív kifejezés egy adott téma alapos és megfontolt mérlegelésére vagy megvitatására utal. Valószínűleg hallottad már valamikor egy amerikai bírósági drámában – a tárgyalás végén az esküdtszék „visszavonul tanácskozni”, mielőtt ítéletet hoz. Időt kapnak arra, hogy megvitassák és mérlegeljék a tárgyalás során eléjük tárt bizonyítékokat. Politikai kontextusban jellemzően olyan folyamatokra használják, amikor a nyilvánosság tagjait felkérik, hogy járuljanak hozzá egy adott kérdés megvitatásához. Legyen szó akár éghajlat-politikáról, alkotmánymódosításról vagy uniós reformokról, az ötlet lényege, hogy a széles, reprezentatív nyilvánosságtól gyűjtsenek véleményt. Ezáltal kihasználható a kollektív intelligencia, és biztosítható, hogy a meghozott döntések ne legyenek negatív hatással a marginalizált csoportokra, amelyek hangja gyakran nem hallatszik. A „deliberatív demokrácia” kifejezést Joseph M. Bessette alkotta meg az 1980-as „Deliberative Democracy: The Majority Principle in Republican Government.” című munkájában.
Az inputok sokfélesége döntő fontosságú, de a minőségük is. A cél nem egyszerűen az, hogy összegyűjtsük az emberek spontán véleményét egy adott témáról. A cél inkább az, hogy valódi vitába bocsátkozzanak, mérlegeljék az érveket, és kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek, mielőtt következtetésre jutnának. James S. Fishkin ezért nevezte ezt így: „demokrácia az, amikor az emberek gondolkodnak”.
A deliberatív demokrácia 5 jellemzője
Polgári részvétel – A polgárok aktív részvétele a döntéshozatali folyamatban alapvető fontosságú. Ez gyakran fórumokat, városházi üléseket vagy más olyan platformokat foglal magában, ahol a polgárok kifejthetik véleményüket.
Informatív tanácskozás – A résztvevőket arra ösztönzik, hogy informatív és racionális vitákat folytassanak. Ez magában foglalhatja a résztvevők megfelelő információkkal való ellátását, és a különböző nézőpontok kiegyensúlyozott képviseletének biztosítását.
Egyenlőség és befogadás – A tanácskozó demokrácia célja, hogy a hangok széles és sokszínű skáláját vonja be, biztosítva, hogy minden polgárnak egyenlő esélye legyen a részvételre és a döntéshozatali folyamathoz való hozzájárulásra.
Konszenzus vagy ésszerű megállapodás – Ideális esetben a döntések meghozatala nem egyszerű többséggel, hanem konszenzussal vagy indokolt megállapodással történik. Ez a közös alapok megtalálását és a különböző álláspontok figyelembevételét hangsúlyozza.
Nyilvános érvelés – A résztvevőknek meg kell indokolniuk álláspontjukat, elősegítve ezzel az érvekkel alátámasztott vita kultúráját és a legjobb érvek alapján hozott döntéseket.
A deliberatív demokráciát gyakran szembeállítják a demokrácia más modelljeivel, például a képviseleti demokráciával, ahol a polgárok képviselőket választanak, hogy azok helyettük hozzanak döntéseket. A deliberatív demokráciát úgy tekintik, mint a döntéshozatal minőségének és legitimitásának javítására szolgáló módszert, amely a polgárokat közvetlenül bevonja a folyamatba.
Mini-nyilvánosság
A legismertebb tanácskozási eszköz a mini-nyilvánosság, amely gyakran egy polgári közgyűlés formájában valósul meg. A polgárok egy véletlenszerűen kiválasztott, általában 100 fő körüli csoportja összegyűlik és egy kérdést hosszasan megvitat, általában több alkalmon keresztül. A polgárok számos szakértőtől kapnak információkat és lehetőségük van arra is, hogy kérdéseket tegyenek fel nekik. A folyamat végén a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egyes esetekben az illetékes parlament elé terjesztenek megfontolásra.
A mini-közgyűlések kiemelkedő példái közé tartoznak az írországi alkotmányreformmal foglalkozó polgári közgyűlések, a franciaországi eutanáziáról szóló polgári konvenció, valamint az elmúlt években tartott klímavédelmi közgyűlések egész sora.
Egyesek szerint ezek a mini-közösségek idővel teljesen felválthatják a választott tisztségviselőket.
Sokak szerint a polgári közgyűléseket személyesen jó tartani, de a Covid19-világjárvány idején bebizonyosodott, hogy akár hatékonyabb is lehet egy-egy online megbeszélés. Az online formátum lehetővé tette a járvány kellős közepén, hogy a világ minden tájáról több száz ember tanácskozzon, például a Globális Közgyűlés is, amely a Cop26-on mutatta be az éghajlatváltozással kapcsolatos ajánlásait.
Online közgyűlés platformok
A mini-közönségtalálkozókat a tanácskozás aranyszabályának tekintik, ahol az emberek szakértői tanácsadással irányított, széleskörű vitákat folytatnak. Még online formájukban is drága és bonyolult a működtetésük. Mivel egyre többen szoktak hozzá, hogy a közösségi médián keresztül online beszélgetéseket folytassanak, a digitális részvételi platformok széles skálája egyszerűvé teszi, hogy a közösségek meghatározott témákról egy kijelölt helyen, a nagy közösségi hálózatok zajától távol vitatkozzanak.
Az olyan platformok, mint a Polis, a Your Priorities és a Delib ebbe a kategóriába tartoznak, és kifejezetten tanácskozásnak nevezik azt, amit a felhasználóknak lehetővé tesznek. Más funkciók mellett összegyűjtik a résztvevők hozzászólásait egy-egy témával kapcsolatban, és arra ösztönzik a felhasználókat, hogy vegyenek részt egymás hozzászólásaiban.
Eközben az olyan startupok, mint a DeliberAIde, azt vizsgálják, hogyan lehet a mesterséges intelligencia segítségével javítani az online tanácskozás minőségét.
Az online deliberatív demokratikus diskurzust támogató eszközök jól alkalmazhatók a konkrét kihívások megbeszélésére és a társadalmi tanácskozás megalapozására.
Az egészséges tanácskozási kultúra fenntartásának rengeteg akadálya van. A közösségi média nagyrészt versenyalapú, a provokatív posztok nagyobb figyelmet kapnak, mint mások. Sokan közülünk a közösségi média buborékjaiba zárkózunk, ami megakadályozza, hogy alternatív nézetekkel találkozzunk. És mivel a dezinformáció elárasztja az internetet, a viták teljesen elszakadhatnak a valóságtól.
Mégis van okunk a reményre. Bárki, aki valaha is részt vett már deliberatív folyamaton, tudja, hogy az emberek figyelemre méltóan tudnak produktív vitába bocsátkozni és kitörni a buborékból, ha lehetőséget kapnak rá. Minél inkább hozzászoknak az emberek ahhoz, hogy az ilyen folyamatokban való részvételre kérik őket, annál inkább beivódik ez a szokás. Ki tudja – talán még azt is meg fogja változtatni, ahogyan a politikáról beszélnek.