Június 16-án kezdődött el a parlamentben a státusztörvénnyel kapcsolatos vita. Este hat óra körül már párezres tömeg tüntetett a kormány tervezett intézkedése ellen, amely elvenné a tanárok közfoglalkoztatotti státuszát.

Miért számít

A hónapokra nyúló tüntetéssorozat nemcsak a státusztörvényről szól, hanem a tanári bérek rendezéséről és az oktatás jövőjéről is. Sokan aggódnak amiatt, hogy olyan mértékű tanárhiány lép fel, ami már tarthatatlan lesz, emellett pedig az oktatás modernizálására is égető szükség volna. Hoffmann Rózsa egykori helyettese, Gloviczki Zoltán szerint már csak a közoktatás összeomlásával jöhet valódi megújulás.

A számok tükrében

Idáig 4976-an biztosan jelezték a pedagógusok közül, hogy amennyiben életbe lép a státusztörvény, otthagyják a pályát. A különböző tankerületeket az elmúlt két évben több mint 8 ezren hagyták ott. A kormány ellensúlyozásképp béremelést ígér, amit Brüsszeltől tesz függővé. A tervek szerint erre közel 1 milliárd euró uniós forrást költenének.

Nagy kép

Az oktatásban résztvevő diákok és tanárok igyekeznek tematizálni saját problémáikat, ez azonban nem igazán van összhangban a kormány törekvéseivel.

  • A tanárok szerint nem segíti a párbeszéd kialakulását, hogy az oktatás élére a belügyminiszter, Pintér Sándor került, aki sokszor ignoráns és erőből kívánja megoldani a dolgokat. Sok tanár bosszúhadjárattól tart, amennyiben szolidaritást vállal önmagával és kollégáival.
  •  Jellemző motívum a kormány kommunikációjában a „dollárbaloldal” emlegetése, illetve a tüntetések bagatellizálása és külföldi érdekérvényesítésnek való beállítása. A béremelés hiánya miatt pedig leginkább Brüsszelt jelölik meg felelősként.

Mit mondanak mások

Rétvári Bence, a belügy államtitkára úgy gondolja, hogy a kormány célja az, hogy a pedagógusokra önálló hivatásrendi törvény vonatkozzon és egyszerűbbé tegyék a jogalkalmazást, mivel az eddigi 3 különálló törvényben lévő foglalkoztatási elemek egyben szerepelnek majd, így az ágazathoz igazított, saját törvény vonatkozik majd a pedagógusok foglalkoztatására.

A másik oldal

A kritikus hangok úgy vélik, hogy a kormány úgy venne el a tanároktól, hogy látszólag ad nekik valamit. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint a Pedagógusok Szakszervezete azt állítja, hogy ugyan meghallgatják őket, de lényegi kompromisszum nem születik. A kormányt az egyeztetéseken Kisfaludy László, köznevelési helyettes államtitkár képviseli, akinek ez a legmagasabb pozíciója. A PSZ szerint a kormány ígéretet tett az EU-nak, hogy nem fosztja meg jogaitól a munkavállalókat, azonban a tervezet szinte csak jogfosztást tartalmaz.

Sorok között

A státusztörvény lényegében:

  • Tiltja a tanárok számára, hogy a köznevelésről kritikusan nyilatkozzanak.
  • A munkaórákat úgy alakítja, hogy a napi 12 óra munkaidő megvalósulhasson.
  • Szűkíti a munkavállalói és bővíti a munkáltatói jogokat.
  • A béremelés mértéke nem egyértelmű, a bérsávok szélesek: a minimum adható bér van ahol 100 százalékkal, de van ahol csak 5 százalékkal nő. A bér meghatározás pedig munkáltatói jogkör.
  • Hat hónapra növeli a felmondási- és próbaidőt.
  • Felruházza a munkáltatót azzal, hogy áthelyezzen kisgyermekkel nem rendelkező pedagógust.
  • Csökken a szakszervezetek hatásköre.
  • Csökken az iskolák szakmai autonómiája.

Categorized in:

Nagyvilág